2020-04-01

Finom por: a láthatatlan veszélyforrás


Finom por: a láthatatlan veszélyforrás

Kik kerülhetnek kapcsolatba az ultrafinom porral?

A finom por, pontosabban az ultrafinom por, olyan láthatatlan egészségügyi veszélyforrás, amely egyre jobban foglalkoztatja mind a kutatókat, mind azokat a dolgozókat, akik munkájuk során kapcsolatba kerülhetnek az ilyen részecskéket tartalmazó bármilyen füsttel. Az elszívók és szűrőrendszerek használata nagy segítséget jelenthet a fémmegmunkálási területeken dolgozóknak, így érdemes ezt a kérdést alaposabban is megvizsgálni.

Kína és India nagyvárosainak lakói számára mindennapi rutin a munkába indulás előtt, hogy egy mobilappon gyorsan leellenőrzik az aktuális finompor-értékeket. Ezután eldöntik, hogy szükséges-e aznap a maszkos légzésvédelem.

De mi köze ennek a hegesztéshez? Nagyon is sok. Hiszen a finompor-szennyeződés nemcsak a közúti közlekedés (aszfaltfelületek, dízelmotorok termelte korom, járművek gumikopása) és a városok fűtési rendszereinek hozadéka, de a hegesztési füstben található részecskék túlnyomó többsége is ilyen.  

 

A hegesztők fokozott egészségügyi kockázattal számolhatnak

Kültéren a finom por nagyrészt autó- vagy tehergépjármű-forgalom révén jön létre (a Max Planck Kémiai Intézet évente mintegy 7000 halálesetet tulajdonít ennek a tényezőnek Németország területén), és akár a szabadban is kialakulhat veszélyesen magas koncentráció.

Ezzel szemben a zárt térben dolgozó hegesztők egyértelműen jelentős egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, hiszen a levegő nem tud csak úgy kiszellőzni. Ezért hatékony légtisztítási koncepció egy üzemben alapvető egészségvédelmi követelmény.

Hegesztéskor a finom por közvetlenül a keletkezési helyen halmozódik fel

Míg a szabadban a finom por jelentős része láthatatlan, az elszívás nélküli cégeknél dolgozó hegesztők a fejük felett akár 4 méter magasan is tornyosuló, látható hegesztési füstről számolnak be.

Más szempontból is van különbség zárt térben történő hegesztés és a szabadban előforduló levegőszennyeződés egészségkárosító hatásai között.

Az elszívás és szűrés nélkül dolgozó hegesztők a szennyezett levegőt közvetlenül a keletkezés helyén lélegzik be, így gyakran sokkal veszélyesebb részecskék hatásainak is ki vannak téve (az alumínium-oxidtól a kromátokig), mint azok, akik a közúti forgalomban keletkezett anyagokkal érintkeznek. 

Néhány szám...

A Max Planck Kémiai Intézet becslése szerint általánosságban elmondható, hogy évente 3,3 millió ember hal meg világszerte a finom por következményei miatt, ebből 35 000 fő Németországban. 2050-re ez a szám akár 6,6 millióra is emelkedhet. A világ egészségügyi szervezete, a WHO szerint a finom por a tüdőrák közvetlen oka lehet. A légszennyezés minden évben többszáz milliárd euró gazdasági veszteséget okoz világszerte (táppénz, a gyógyítás költségei, munkaképtelenség miatti termeléskiesés).

A jó munkaerőt meg kell tartani

A vállalkozásoknak számolniuk kell azzal, hogy a munkahelyi biztonság és egészségmegőrzés biztosítása döntő tényező lehet, amikor a lehető legjobban képzett munkaerőt szeretnék alkalmazni és megtartani az évek során.

Kínában Európai Kereskedelmi Kamara szerint főként a szennyezett levegő miatt hagyják ott az üzemeket a külföldi munkavállalók.

Új megközelítés az ultrafinom részecskék kezelésére

Az eddigiek fényében a vállalkozásoknak át kell gondolniuk a jövőt. A szervezetek igyekeznek az ultrafinom részecskék egészségügyi határértékeit is meghatározni, de ezeket még mindig nehéz mérni. Az alveoláris veszélyes anyagok megengedett legfelső határértékét például Németországban nemrégiben csökkentették, de nem vették figyelembe a szabályozás során a még kisebb, ultrafinom részecskéket – maximum 0,1 µm, 1000-szer kisebb, mint egy hajszál átmérője – annak ellenére, hogy a technológia már lehetővé tenné a mérésüket.

Jelenleg olyan rendkívül érzékeny mérőeszközök kifejlesztésén dolgoznak, amelyek a finom por legkisebb részecske-koncentrációját is pontosan képesek mérni felhasználói körülmények között.

Tömeg vagy veszélyesség alapján mérjünk?

A munkahelyi egészségügyi határértékek jelenleg tömegalapú adatokból indulnak ki. Például Németországban a por határértéke vállalkozások esetében 1,25 mg/m³.

Mit jelent ez a határérték valójában? 1,25 mg tömegű por köbméterenként éppúgy állhat néhány nagy vagy akár több millió ultrafinom részecskéből, amelyek sokkal veszélyesebbek lehetnek.

És ebből következik a jövő dilemmája: valóban olyan határértékekre van szükségünk, amelyek pusztán tömeg alapján definiáltak? Nem volna itt az ideje a tényleges veszélyesség alapján meghúzni a határvonalakat? Hiszen akár a legkisebb részecskének is lehet káros hatása.

A vállalkozások akkor kezelik a legjobban a helyzetet, ha hatékony és korszerű szűrőrendszereket telepítenek üzemeikbe, amelyek képesek megtisztítani a levegőt az ultrafinom porszemcsék nagy részétől is.

Hatékony elszívás: több lehetőség közül választhat

A biztonságos üzemek létrehozására és a dolgozók egészségének védelmére többféle lehetőség kínálkozik az üzem típusától, a hegesztési feladattól és egyéb adottságoktól függően. 

Csarnokelszívás

Ha a csarnokban nem lehetséges a pontszerű elszívás, mert például a munkadarabok egymástól távol helyezkednek el vagy váltakozó por- és füstforrással kell számolnunk, akkor választhatjuk a KemJet rendszert, a Kiszorításos szellőztetést, a Push-pull rendszert vagy a Clean Air Towert, melyek mindegyike alkalmas a csarnokokban kialakult légszennyezés professzionális szűrésére. Bővebben: https://klsystem.hu/termekek/kemper/csarnokelszivo-rendszerek

Nagy mennyiségű porhoz

A fokozottan szennyezett üzemekben helyhez kötött és központi elszívási rendszer beüzemelése ajánlott, melynek külön előnye az energiatakarékosság és a maximális hatékonyság. Bővebben: https://klsystem.hu/termekek/kemper/elszivorendszerek-----helyhez-kotott-es-kozponti

Amennyiben a központi elszívás nem megoldható, akkor kiváló hatásfokú mobil elszívó rendszer is alkalmazható. Bővebben: https://klsystem.hu/termekek/kemper/elszivorendszerek-----mobil

Egyéni védelem – maszkok

Speciális esetekben szükség lehet a dolgozó egyéni védelmére, melyre a Clean Space maszkok nyújtanak tökéletes megoldást. https://klsystem.hu/termekek/cleanspace

Megoldás tehát mindenre van, de ha bizonytalan abban, hogy Önnek melyik lehetőség lenne a legideálisabb, akkor kérje munkatársaink segítségét, akik készséggel állnak a rendelkezésére.

https://klsystem.hu/kapcsolat

Megosztás Facebook-on

Ehhez hasonló bejegyzések

2019-09-02

Beszámoló a C-VIII-as bizottság munkájáról a 2019. évi 72. IIW közgyűlésen

A C-VIII-as bizottság (Egészség, Biztonság és Környezet), üléseit az új

2019-08-28

Vágógép és vágóasztal

  Egy korszerű termikus vágógép feladata – típustól függetlenül – a

2019-08-05

KEMPER Connect Portal

Az elszívórendszerek képessé válnak az Ipar 4.0-ra a szűrőberendezésben lévő

2019-07-23

KEMPER energia- és költségmegtakarítás

Milyen energia- és költségmegtakarításokkal jár egy olyan elszívóberendezés, amely rendelkezik

2019-07-15

LOSMA Darwin termékcsalád: Lépést tart az igényekkel

A Losma az egyetlen vállalat, amely olajködszűrési feladatokhoz különálló, különböző

2019-06-27

KEMPER AirWatch - Gyártócsarnokok levegőfelügyelete

  A KEMPER AirWatch állandó és részletes képet ad a gyártócsarnokok

2019-06-26

11 szempont KEMPER központi elszívó- és szűrőrendszerek tervezéséhez

Nagy mennyiségű hegesztési füst és csiszolási por keletkezik a gyártás

2019-05-29

Losma szűrők a Nikon ’Focus’-ában

A Nikon Optical világszerte elismert piacvezető a szemüveglencsék technológiájának a

2019-04-10

A hegesztés egészségügyi hatásai – tények, kutatások, célok

Kővágó Csaba PhD Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék, Budapest KL-SYSTEM

2019-03-14

Tiszta levegő a munkahelyeken KEMPER okostoronnyal

A munkáltatók felismerték, hogy a levegőben lévő szennyeződések súlyos betegségeket

2019-06-26

KEMPER csarnokszellőztető rendszerek: a pontszerű elszívás kiegészítésén túlmutató megoldás

    Ha a hegesztésnél a pontszerű elszívás nem kivitelezhető, és az

Szóljon hozzá a bejegyzéshez


Nincs hozzászólás...

Vissza a nyitóoldalra