A C-VIII-as bizottság (Egészség, Biztonság és Környezet), üléseit az új vezető, Geoffry Melton (Egyesült Királyság) vezette. A megbeszélések első napján a Bizottság elfogadta a folyó év február 20-21-én Cambridge-ben lezajlott időközi bizottsági ülésről készített jelentést. A jelentést megküldték a Bizottság tagjainak, részemről a megszerzése folyamatban van. Következő napirendi pontként Wolfgang Zschiesche beszámolt a kiadás alatt lévő “Hazardous Substances in Welding and Allied Processes” könyv jelenlegi állapotáról. A kiadványt elvileg a Springer kiadó gondozza, (a Bizottság „IIW Doc VIII-2188R11-17” dokumentuma szolgált a könyv alapjául), de a beszámoló szerint bizonyos, tisztázás alatt lévő jogi kérdések miatt a kiadás még nem történt meg, és nem tudni, hogy mikorra várható a jövőben.
Bemutatásra került Dr. Martin Christ és munkatársai által készített „Model for process parameter-based reduction of fume emissions in gas metal arc welding” c. kutatás, mely a MÍG/MAG hegesztési eljárás közben felszabaduló füstkibocsátás mértékét a hegesztés elektromos paramétereire tekintettel vizsgálta és melynek során matematikai modellt dolgoztak ki az összefüggések vizsgálatára. Kérdésre megtudhattuk, hogy jelen pillanatban kizárólag az elektromos paraméterekre koncentráltak, később esetlegesen bekerülhet a modelllbe egyéb paraméter is, mint pl. a védőgáz térfogatárama, vagy a hegesztési sebesség is. Szintén érdeklődésre elmondták a kollégák, hogy esetlegesen a modell később adaptálható lesz egyéb hegesztési technológiához (pl. MMA, TIG) is.
Egy hosszabb beszámolót hallottunk a hegesztés közbeni áramütéses balesetekről David Hisey tolmácsolásában. Ebből kiderült, hogy a legtöbb hegesztőt ért halálos áramütés esőben, vagy nedves-vizes, magas páratartalmú helyen történő munkavégzés közben történt, leggyakrabban MMA hegesztés esetén pálcacsere közben. A bőr ellenállása ezekben az esetekben lecsökkent és megközelítette a test belső ellenállását, a 300 Ohm-ot. A halálos esetekben az áramkör általában a hegesztő egyik karja és a felsőtestet vagy fejet érintő elektródavég között zárult. Az áramütéses balesetek megakadályozása érdekében számos helyen nem engedélyeznek/használnak olyan áramforrást, melynek 12V-nál magasabb az üresjárati feszültsége, illetve külön áramtalanító kapcsolót iktattak a hegesztési áramkörbe, ezáltal a pálcacsere közben az elektródafogó nincs feszültség alatt. A „figyelő személy” alkalmazását a vizsgálat megkérdőjelezi, mivel több halálos baleset alkalmával már csak a baleset bekövetkezését és a halál valószínűségét tudták megállapítani, effektív segítséget a hegesztőnek nem tudtak nyújtani.
A „Nemzeti Beszámolók”-ból megtudhattuk, hogy Németországban küzdenek az újonnan bevezetett Mn és Cr6 levegő-koncentrációs limitekkel, (Mn esetében 20 μg/m3, Cr6 esetén 1 μg/m3 ). TIG és MMA hegesztés esetén az Mn limit még talán tartható (megfelelő szellőztetést és helyi elszívást alkalmazva), de MIG/MAG eljárásnál nem tudják tartani. A Német Hegesztési Egyesület indítványozta, hogy a limitet egy átmeneti ideig (1-2-5 évig) emeljék 100 μg/m3 –re Mn esetében. A magyar beszámoló (külön mellékelve ehhez a dokumentumhoz) után felmerült, hogy az Ausztráliában kötelező általános munkavédelmi képzés/vizsga (White Card) kivételével egy országban sincs olyan egységes hegesztési munkavédelmi okatatás és vizsga, melyet hazánkban a HMV Bizottság kezdeményezésére igyekszünk megvalósítani.
Az ülés zárásaként került sor a “Toxicokinetic investigation of inorganic emission released by arc light in animal model – a pilot study” c., saját előadás megtartására. Az összeszedett időcsúszások miatt a kérdéseket a küldöttek csak másnap tudták feltenni.
A második napi ülést Wolfgang Zschiesche beszámolója nyitotta, melyet Geoffry Melton prezentációja követett. Mindketten a Cr6 illetve Mn emisszióval kapcsolatos kutatásokat mutatták be. Itt ismét szóba került az új OEL érték (Mn 20 μg/m3), mivel a vizsgálatok szerint a MAG technológia esetén gyakran még a régi német előírás a 200 μg/m3 sem mindig tartható… A vizsgálatok szerint a pisztolyba épített elszívás mutatkozik a leghatékonyabbnak a levegőbe kerülő Mn emisszió csökkentésére, de ez ergonómiai problémákat vet fel, illetve megzavarhatja a védőgáz áramlást is. A javasolt pisztoly-elszívási paraméterek: 60m3/h térfogatáram, 0,35m/s légsebességgel (20 cm-re a pisztoly végétől mérve). A Cr6 esetében a vizsgálatok szerint 208-as rozsdamentes alapanyag hegesztésekor az MMA technológia esetén a kibocsátott Cr tartalom szinte 100%-a Cr6, portöltetes huzallal végzett hegesztés esetén 50%, MIG (tömör huzal) esetén kis rész, míg TIG esetén kevesebb, mint 0,05mg/m3 a Cr6 kibocsátás (mintavétel ISO 15011 szerint). Érdekes módon, a légzési zónában mérve (hegesztőmaszkra kívülről ráépített mintavevővel) a Cr6 tartalom konzekvensen egy nagyságrenddel kisebbnek adódott, mint a hegesztés helyéről vett teljes füstmintában. Ennek magyarázata eddig nem ismert.
Megállapodás született arról, hogy a korábbi IIW honlapon elérhető, de az új honlappal eltűnt IIW Best Practice dokumentumok egyelőre az EWA (European Welding Association) honlapján lesznek majd ideiglenesen elérhetőek.
Tájékoztatást kaptunk arról, hogy a 2009/125/EC direktíva (Directive 2009/125/EC of the European Parliament and of the Council of 21 October 2009 establishing a framework for the setting of ecodesign requirements for energy-related products) alapján a hegesztőgépekre, és most kiterjesztve a hozaganyagokra, a védőgázokra, beleértve a javítást és karbantartást illetve a kritikus alapanyag-tartalmat is, energia-takarékossági beosztás készül. Ez jelen pillanatban csak az ipari gépekre érvényes. Emellett 2021-től új tervezési- és gyártási követelmények fognak életbe lépni, melyek majd 2023-tól lesznek kötelezőek. Ezek alapján, a hegesztő áramforrásokat és –gépeket úgy kell tervezni és építeni, hogy minden részük hozzáférhető legyen karbantartás-, tisztítás- ás javítás céljára, ezáltal növelve az élettartamukat és csökkentve a hulladék mennyiségét. Emellett a MIG/MAG gépeknek g/perc egységben is ki kell jelenniük a huzalfogyasztást. Ezen előírások alól jelen pillanatban a fedettívű-, csaphegesztő-, ellenálláshegesztő berendezések, illetve a hobby célú hegesztőgépek kivonársa kerültek.
Az utolsó tanácskozási napon a fő vitapont az volt, hogy a C-VIII Bizottság miképpen reagáljon az International Agency For Research On Cancer (IRAC, Nemzetközi rákkutató ügynökség) 118-as számú monográfiájára, melyben a hegesztési füst- és gázkibocsátást illetve a hegesztés általi UV kibocsátást az IRAC Group 1, azaz „(bizonyítottan) rákkeltő”-nek minősítette (az eddigi besorolás Group 2, azaz „valószínűleg rákkeltő” volt), és kiemeli a Ni és a Cr6 jelentőségét. Ennek keretében megfogalmazódott az igény a Bizottság által 2003-ban kiadott „Statement on the possible causes of this excess risk and made recommendations for preventive actions to assist in reducing the risk” illetve az ezen alapuló további dokumentumok felülvizsgálatára. Több javaslat is elhangzott, de végül az a konszenzus született, hogy a Bizottság tudomásul veszi az IARC dokumentumot, és munkacsoportot állít fel annak érdekében, hogy mindenre kiterjedően megvizsgálva a kérdést készítsen új állásfoglalást. Ezzel kapcsolatban ismertetésre került agy tanulmány, „Welding fumes and lung cancer: a meta-analysis of case-control and cohort studies” címmel (Honaryar MK, Lunn RM, Luce D, et al Welding fumes and lung cancer: a meta-analysis of case-control and cohort studies Occupational and Environmental Medicine 2019;76:422-431.). Ebben a vizsgálatban a tüdőaganatok rizikófaktorait vizsgálták különböző csoportokban. Az eredmények szerint a szerkezeti acélt hegesztők és a rozsdamentes alapanyagot hegesztők között a betegség gyakorisága nagyjából megegyezik, de bizonyos esetekben a rozsdamentessel dolgozók veszélyeztetettebbek. A kockázat a tumor kialakulására a munkában eltöltött idő növekedésével nő, de nem feltétlen lineárisan. A kutatás szerint a kockázatok közül az emisszióban lévő részecskék puszta jelenléte a legfontosabb, azok kémiai összetétele kevésbé befolyásolja a kockázat alakulását.
Dr. Kővágó Csaba
tudományos munkatárs, a C-VIII-as bizottság magyar küldötte
Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Állatorvostudományi Egyetem
