Határértékek és azok története
Milyen hatással vannak a veszélyes anyagok az egészségünkre? Ezzel a kérdéssel foglalkozik több, mint 300 éve az emberiség. Németországban mindössze csak 40 éve állnak rendelkezésre tudományosan alátámasztott kutatási eredmények és adatok.
Amióta meghatározták a határértékeket, folyamatosan felülvizsgálták, majd a tudomány és technika álláspontjaihoz igazították azokat. Ahogyan a technikai lehetőségek fejlődtek, úgy csökkent a minden egyes munkavállalót érő káros anyagok expozíciója. A munkahelyi egészségvédelemnek ez egy óriási nyeremény / eredmény!
Egy példa: azbeszt
Hogy mennyire fontos a határértékekre vonatkozó jogszabályok szabályozása, ez a példa mutatja: több, mint 2000 éve használnak gondolkodás nélkül építő- és alapanyagokat. A 20. század elején jöttek rá először, hogy az azbeszt káros hatással van az egészségre. A 60-as években ez a feltételezés tudományosan is be lett bizonyítva: az azbeszt rákkeltő veszélyes anyag. Mégis az USA-ban 1973-ban mégy egy millió tonna került feldolgozásra. 1979-ben Németország felfüggesztette a fröccsöntött azbesztet. 1981-ben további azbeszttermékeket tiltottak be és 1993-ban végül a törvényhozók általánosan betiltották e veszélyes anyag gyártását és használatát Németországban.
Az azbeszt példája azt mutatja, hogy mennyire előnyösnek tartott és sokak által használt volt éveken át, ez a tudományos alapokra helyezett rákkeltő veszélyes anyag, mely a legalacsonyabb határértékekkel rendelkezett.
Az új általános por- határérték*: 1,25 mg/m3 (a tüdő léghólyagocskáiba hatoló por)
Háttér: a törvényerejű Munkahelyi határértékek (Technische Regeln für Gefahrstoffe, TRGS 9000, Németország) említést tesz arról, hogy a munkahelyi levegőszennyezettséget, a lehetséges veszélyekre vonatkozóan mérni kell. Ebben a szabályzatban vannak az általános por- határértékek rögzítve.
A határértékek a munkaegészségügyi és toxikológiai szempontok szerint, a Veszélyes Anyagokért Felelős Bizottság (továbbiakban: VAFB) által lettek megállapítva.
Az utóbbi években alkalmazott 6mg/m3 értéket (2001-ig volt érvényes) 3mg/m3-re csökkentették.
2013 novemberében a VAFB átdolgozta és megújította a Munkahelyi határértékekre vonatkozó szabályzatát – az új változat eredményével, melyet 2014-ben tett közzé. Az eszerint érvényes, új határérték az 1,25mg/ m3 (a tüdő léghólyagocskáiba hatoló por).
Ez az általános por-határérték megtalálható ismét a Munkahelyi határértékek szabályozásában, melyek hivatkoznak a TRGS 900 szabályozásra (pl.: TRGS 528, Hegesztési füstök).
*Forrás: Szociális- és Munkaügyi Minisztérium, Munkaügyi- és Munkavédelmi Intézet, műszaki szabályozások előzetes ismertetése, itt: - TRGS 900 Arbeitsplatzgrenzwerte”, - Bek. d. BMAS v. 22.1.2014 – IIIb 3 – 35125 – 5 -
Mit jelent ez a gyakorlatban? / Mit nevezünk gyakorlatnak?
A szabályozások gyakorlatba történő átültetésére érvényes átmeneti időszak: 2018.12.31-ig – ez idő alatt minden munkahelyet, berendezést és felszerelést műszakilag az új határértékekhez illeszkedően kell alkalmazni.
Egy gyakorlati példa:
Adott egy fémipari alkalmazott. Jelenleg a munkahelyén a porterhelés 15mg/m3 (a tüdő léghólyagocskáiba hatoló por). Eddig FFP2 légzésvédő maszkot viselt, melynek használata a régi határérték 10-szereséig volt megengedett (3 mg/ m3 x 10 = 30 mg/ m3). Az új 1,25mg/ m3 határérték szerint ez a védelmi fokozat már nem megfelelő, mert a határérték 10-szeresét túllépi. Az FFP2 légzésvédő maszk e példa szerint még 1,25mg/ m3 határértékig használható (1,25mg/ m3 x 10 = 12,5mg/ m3). Az új határérték szerint megfelelő védelemre kell törekedni, a dolgozónak tehát egy magasabb védelmi fokozattal - FFP3 - ellátott légzésvédő maszk kell.
Összegzés: a porszennyezett munkahelyeken az új TRGS 900 hatályba lépését követően újra felül kell vizsgálni és megkövetelni az esetlegesen magasabb védelmi intézkedéseket, mint az eddigiekben. Mindezen túl szükségessé tenni a légzésvédelemi eszközök viselését ott, ahol eddig még senki nem viselte.
Mi, akik a légzésvédelem szakértői vagyunk, szívesen adunk tanácsot és támogatjuk Önt ebben a fontos átállásban – keressen bennünket!
Együtt a munkavédelem biztonságának megteremtéséért!
Segítünk Önnek a helyes választásban!
2024-05-09
A fémfeldolgozás digitalizációja előrehalad, és néhány gyártó már a mesterséges
2024-05-09
A hegesztési füst kihívásai A fémszerkezetgyártás kritikus eleme a biztonságos munkakörnyezet
2024-04-10
A hegesztőrobotok kulcsfontosságú szerepet játszanak a bonyolult hegesztési feladatok automatizálásában,
2024-04-10
A korszerű gyártási területeken az optimális levegőminőség biztosítása kulcsfontosságú. Az
2024-02-12
Ebben a szakami összefoglalóban megismerheti az elszívós pisztolyok öt kiemelt
2024-02-12
Ismerje meg a KEMPER VacuFil rendszerét, amely forradalmi lépést jelent
2023-11-14
A KEMPER az új VacuFil termékcsaláddal egy egyedülálló ipar 4.0-ás
2023-08-25
A csarnokszellőztető rendszerek méretezése: Mit kell tudni a hegesztő cégeknek
2023-08-14
Az olaj, a gáz és a villamos energia ára rekordszintre
2021-04-14
A szén-dioxid-kvóta-kereskedelmi pályázatok megszűnése óta várja a hazai lakosság a
2021-04-14
Avagy a fosszilis korszak vége, vagy csak egy új trend
2021-04-13
A Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) és
2021-01-05
Plug and play - Csak állítsa be egyszer és a
2020-04-01
Kik kerülhetnek kapcsolatba az ultrafinom porral? A finom por, pontosabban az
2019-09-02
A C-VIII-as bizottság (Egészség, Biztonság és Környezet), üléseit az új
2019-08-28
Egy korszerű termikus vágógép feladata – típustól függetlenül – a
2019-08-05
Az elszívórendszerek képessé válnak az Ipar 4.0-ra a szűrőberendezésben lévő
2019-07-23
Milyen energia- és költségmegtakarításokkal jár egy olyan elszívóberendezés, amely rendelkezik
2019-07-15
A Losma az egyetlen vállalat, amely olajködszűrési feladatokhoz különálló, különböző
2019-06-27
A KEMPER AirWatch állandó és részletes képet ad a gyártócsarnokok
2019-06-26
Nagy mennyiségű hegesztési füst és csiszolási por keletkezik a gyártás
2019-05-29
A Nikon Optical világszerte elismert piacvezető a szemüveglencsék technológiájának a
2019-04-10
Kővágó Csaba PhD Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék, Budapest KL-SYSTEM
2019-03-14
A munkáltatók felismerték, hogy a levegőben lévő szennyeződések súlyos betegségeket
2019-06-26
Ha a hegesztésnél a pontszerű elszívás nem kivitelezhető, és az
Szóljon hozzá a bejegyzéshez
Nincs hozzászólás...